Megújulók hasznosítása és infrastruktúrafejlesztés

A uniós Megújuló Energia Stratégiáról és a transzeurópai energiainfrastruktúráról folytattak irányadó vitát a tagállami küldöttségek az uniós Energia Tanács informális ülésén 2012. szeptember 17-én, Nicosiában. A Holoda Attila helyettes államtitkár vezette magyar delegáció korábbi módosítási javaslatait fenntartva összességében mindkét kezdeményezést támogatta.

Az Európai Bizottság korábbi közleménye szerint a megújuló energia hasznosításával növelhető az energiabiztonság, csökkenthető az üvegházhatású gázok kibocsátása, és már rövid távon jelentős gazdaságélénkítő és foglalkoztatás-növelő hatás érhető el.

A Megújuló Energia Stratégia a 2020-as kötelező cél teljesülésével számolva a későbbi időszak lehetséges intézkedéseit fejti ki a megújulók piaci integrálása érdekében. A tervezet a jelenlegi támogatási rendszer felülvizsgálatát javasolja, kiemelt hangsúlyt fektetve a kutatás-fejlesztésre, a belső energiapiac és a szomszédos kapcsolatok továbbfejlesztésére. A következtetéseket több őszi tárgyalási forduló után idén decemberben fogadhatja el az Energia Tanács. A találkozón képviselt nemzeti álláspont szerint Magyarország is fontosnak tartja a megújuló energiaforrások hálózati és piaci integrációját.

A 2020 utáni megújuló beruházások kereteinek előkészítése a kiszámítható piaci környezet és a befektetői biztonság garantálása miatt is időszerű. Holoda Attila hozzászólásában aláhúzta: Magyarország alapvető igénye az energiamix meghatározásának nemzeti hatáskörben tartása, hiszen a különböző energiaforrások hasznosításának és a megújuló arányok kiszámításának a helyi sajátosságokhoz, adottságokhoz és preferenciákhoz kell igazodnia. Az Európai Unió akkor jár el ésszerűen, ha nyitott marad más karbonmentes technológiák irányába is.

Az infrastruktúra rendelettervezet célja, hogy elősegítse az egységes belső energiapiac megvalósítását, elhárítsa a megvalósításához szükséges beruházások előtt álló akadályokat. Az elöregedett európai energiarendszerek korszerűsítéséhez a Bizottság becslése szerint mintegy 1000 milliárd euró összegű beruházásra van szükség 2020-ig. A javaslat 9 stratégiai energiafolyosót határoz meg, 3 prioritást élvező, horizontális célt rögzít (intelligens hálózatok telepítése, villamos energia "autópálya", határon átnyúló CO2 hálózatok fejlesztése). Az intézkedéseknek a már elfogadott szabályozás megfelelő végrehajtását, a valóban indokolt befektetések ösztönzését és a fogyasztók motiválását, védelmét kell célozniuk.

A magyar delegáció egyebek mellett azt javasolta, hogy az uniós finanszírozás lehetőségét a régi és új tagállamok közötti kohézió erősítése érdekében a nagyprojektek széles köre számára hagyja nyitva a jogszabály.