Nemzeti Épületenergetikai Stratégia

A magyar épületállomány energiahatékonysági felújítási programja

Interjú dr. Sárközi Károllyal az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. vezérigazgatójával, Horváth Attila Imrével, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztályvezetővel és Körtvély Zoltánnal, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Energiahatékonysági Programok Osztályvezetőjével.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tavaly elkészítette az Európai Uniós elvárásoknak megfelelő Magyarország II. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervét, amely a kormány által elfogadásra került. A dokumentumban, mint elvégzendő feladat  nevesítésre került a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia (NÉeS) elkészítése a teljes magyarországi épületállományra vonatkozóan. Tisztelt Főosztályvezető úr, kérem, mutassa be a stratégia előzményeit, főbb céljait.

Az Európai Unió épületenergetikai célkitűzéseivel a magyar kormányzat is egyetért, amelyek eléréséhez megteszi a szükséges intézkedéseket. Ennek a folyamatnak az egyik első és legfontosabb lépése egy szakmailag megalapozott és az EU vonatkozó irányelveivel összehangolt Nemzeti Épületenergetikai Stratégia (NÉeS) elkészítése. Ezen stratégia a meglévő épületek energetikai felújítására, továbbá az új épületek energiatakarékossági követelményrendszerének kialakítására és megvalósítására vonatkozik.
Az elkészült keretprogramok, mint például a Nemzeti Reformprogram, az Új Széchenyi Terv, illetve a Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv tartalmának figyelembe vételével készülő Nemzeti Épületenergetikai Stratégia alátámasztja a kormány által már elfogadott Nemzeti Energiastratégia 2030 energiahatékonysággal kapcsolatos célkitűzéseit.
Magyarországon a 4,2 milliós épületállomány legalább 70 %-a felújításra szorul, amelyek közel 10 %-ának jelenlegi állapota új építést tenne indokolttá. Az energiafelhasználás 40 %-a ehhez az épületállományhoz kötődik, amelynek 2/3-a a fűtés és hűtés számlájára írható. Az épületeink a legnagyobb szén-dioxid kibocsátók, jócskán megelőzve az ipart, a közlekedést és a földhasználatot.

Tisztelt Osztályvezető úr, a készülő stratégiában miként jelennek meg a II. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési tervben kitűzött célok?

A stratégia legfőbb célja hosszú távú koncepció kidolgozása és a stratégiai irányvonalak meghatározása az épületek energiatakarékos felújítására és az energiatakarékos új épületek építésére.
A stratégia szakpolitikai kereteit a Főosztályvezető úr által felsorolt keretprogramok adják, melyek célja többek között az épületállomány fűtési energiaigényének 30 %-kal való csökkentése 2030-ra, ezáltal a hazai primerenergia igény több mint 10 %-kal lesz csökkenthető. Ez számszerűsítve 111 PJ megtakarítást jelent az épületenergetikai programok eredményeként, a 2030-ig megállapított 189 PJ–nyi összes primerenergia megtakarítási lehetőségből. A fő célokat természetesen racionális eszközökkel kívánjuk biztosítani. Az átfogó épületenergetikai felmérés eredményeivel és a dinamikus épületenergetikai adatbázis létrehozásával előkészíthető egy hatékony támogatási és finanszírozási program a következő évekre vonatkozóan. A stratégia kiváló alapot jelent a későbbiekben egy komplex épületminősítő rendszer kidolgozásához is.

Tisztelt Vezérigazgató úr, a stratégia elkészítésében az Ön által vezetett ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. hangsúlyos szerepet kapott. Igazgató Úr, kérem, röviden mutassa be az ÉMI szervezetét, feladatait.

Az ÉMI Magyarország legnagyobb, komplex építő- és építőanyag-ipari vizsgáló, ellenőrző, tanúsító, szakértő és innovációs intézménye, több nemzetközi szakmai szervezet tagja. Munkánk során aktívan közreműködünk az építési termékek megfelelőség igazolásában. Szakértői és tanácsadói tevékenységgel támogatjuk az építési szakterület résztvevőit. Vizsgálatokkal, kísérletek elvégzésével és tanulmányok készítésével segítjük az építőipari vállalkozásokat az építőipari termék- vagy technológia fejlesztésében. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium háttérintézményeként pedig közreműködünk a szakmai szabályozások és hatósági intézkedések előkészítésében. Mindezen tevékenységeinket, illetve központi laboratóriumukat a Nemzeti Akkreditáló Testület is minősítő jegyzőkönyv kiadásával ismerte el.
Legfőbb célkitűzésünk az épített környezet színvonalának növelése, a fenntartható és energiatudatos építés, a biztonság, illetve az erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás.
Az említett mérnöki és szakértő feladatok mellett az ÉMI kiemelt feladatköre még a Lakás-innovációs Divízió által végezett pályázatkezelési tevékenység is. A divízió jelenleg a Zöldberuházási Rendszer keretében futó lakossági pályázatokat kezeli, a régi programok lezárása mellett. Az ÉMI jelenleg 16 000 db pályázatot tart nyilván, melyből mintegy 8 000 db folyamatban lévő pályázatot kezel.

Szervezetünk jövő évben ünnepli 50 éves alapítását, jubileumi évfordulóhoz méltó feladat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából indított Nemzeti Épületenergetikai Stratégia kidolgozása is.

Visszatérve a készülő stratégiához, Horváth Attila Imre főosztályvezető urat kérdezem. Milyen konkrét feladatokat terveznek megvalósítani? Mik a várható főbb mérföldkövek, eredmények?

A Nemzeti Épületenergetikai Stratégiát (NÉeS) az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium több, egymásra épülő részfeladat keretében dolgozza ki számos, a témában vezető és elismert egyetemi szakértői gárda közreműködésével. Az első és legfontosabb lépés az épületállomány energetikai felmérése, a rendelkezésre álló adatok, illetve konkrét energetikai felmérések alapján. Majd a felmérések kiértékelése során egy egységes módszertan segítségével úgynevezett típus épületek kerülnek meghatározásra, amely alapján már szektoronként kiértékelhető eredményeket kapunk az épületállomány energetikai állapotára.
A gyakorlati feladatokon túl, a stratégia fontos részeként gazdasági hatástanulmány, valamint stratégiai környezeti vizsgálat is készül, hogy a későbbi épület felújítási programok pénzügyi hatásai és forrásigényei is előre tervezhetőek legyenek. A stratégia egyik legfontosabb eredményeként pedig a felmért épületállomány adatainak nyilvántartására és későbbi elemzésére egy épületenergetikai nyilvántartó rendszer kerül kidolgozásra.
A 2013. június 30-ra elkészülő Nemzeti Épületenergetikai Stratégia ezen lépéseken keresztül fontos iránymutatója lesz az épületenergetikai felújítási programok tervezésének, valamint segítséget jelent majd a döntéshozók számára.