Az utóbbi időben nagy mértékben változtak az építésre vonatkozó jogszabályok, a követelmények fokozatos szigorodása mellett sok új műszaki megoldás, újszerű építési termék is megjelent. Az ÉMI különösen fontosnak tartja, hogy a magánerős és állami beruházások már a korszerű előírásoknak megfelelően, magas minőségben készüljenek el. Szakértői munkánk során gyakran tapasztalunk olyan építési hibákat, melyek gondosabb tervezéssel, szakszerű kivitelezéssel könnyűszerrel elkerülhetők lettek volna. Nyilvánvalóan sok tennivaló van nem csak az oktatás, szakemberképzés, de a szabályozási környezet korszerűsítésének területén is.

Az EMILI füzeteket kiemelten a lakosság részére, ismeretterjesztő céllal készítettük, abban bízva, hogy haszonnal forgatják az építkezni, felújítani készülők. A füzetek terjedelme korlátozott, ezért igyekszünk olyan szakkönyveket, szabványokat is megnevezni, melyek a további elmélyedést segíthetik.

A segédletek itt érhetők el:

• EMILI füzetek - Ablakok (1 988 KB, PDF)
• EMILI füzetek - Homlokzati hőszigetelő rendszerek (3 307 KB, PDF)
• EMILI füzetek - Hőszigetelés (1 075 KB, PDF)
• EMILI füzetek - Napelemek (2 782 KB, PDF)
• EMILI füzetek - Szerelt építésmóddal készült épületek (3 015 KB, PDF)
• EMILI füzetek - Szerkezeti fa (1 665 KB, PDF)
• EMILI füzetek - Teljesítménynyilatkozat (3 779 KB, PDF)

Fontos! A kiadványok nyomtatása kizárólag saját, személyes felhasználásra történhet. A kiadványok sokszorosítása csak az ÉMI előzetes írásbeli engedélye birtokában lehetséges! Az ÉMI Nonprofit Kft. a kiadványokat ingyenesen bocsátja az érdeklődők rendelkezésére, azokért anyagi ellenszolgáltatás kérése, elfogadása tilos!

Korábban az ablakok elsősorban szabványosított kialakításban gyártott szerkezeteket jelentettek (egyrétegű gerébtokos ablakok, pallótokos ablakok, kapcsolt gerébtokos ablakok, erkélyajtók, egyesített szárnyú szerkezetek) és szinte kizárólag fából készültek. Az alapanyagok köre mára jelentősen kibővült, a fa alapanyag mellett már megtaláljuk az alumínium borítást, a kemény PVC profilokat, de nagy igénybevételű helyeken a hőhíd megszakító réteggel összeállított alumínium és acél profilokat is. A legtöbb ablakban különböző tömítő profilokat találunk és a profilok hőtechnikai jellemzőjét is különböző anyagú szigetelő habokkal kombinálva optimalizálják. Az üvegezések pedig már több rétegben egybeépített szigetelő üvegegységeket jelentenek.

Ma az ablakokkal kapcsolatban első benyomásként azt a következtetést lehet levonni a bőséges választék és az egymással versengő gyártó cégek kínálatát ismerve, hogy az elmúlt néhány évben a minőségük sokat javult, az ablakok terén minden rendben van. Ez azonban nem minden esetben igaz, mert ahhoz, hogy az épületekbe megfelelő minőségű ablakok kerüljenek nem elég a helyes gyártás és a megfelelően elkészített szerkezet, további feladatok, ellenőrzések elvégzése szükséges, mint például:

• - helyes építészeti tervezés,
• - az építészeti döntés figyelembevételével a megfelelő ablakszerkezet kiválasztása,
• - megfelelő minőségű és megfelelően dokumentált gyártás, garancia,
• - helyes beépítés és az ehhez kapcsolódó műveletek precíz elvégzése,
• - használati, kezelési és karbantartási útmutató megfelelő összeállítása és átadása az üzemeltetőnek.

A homlokzati ablakok elválasztják a külső teret a lakások belső helyiségeitől és mindeközben védenek a napsugárzás, a csapadék, a hideg hatásaitól, illetve kizárják a légszennyezés nagy részét. Mindeközben elvárjuk tőlük, hogy szellőztetést, árnyékolást, benapozást tegyenek lehetővé, és a kilátás biztosításával teremtsenek kapcsolatot a környező területtel. Védelmi funkciójuk lehet a behatolás megakadályozása, illetve az árnyékolás, betekintés védelem is. Funkciójuk tehát igen sokrétű, így érdemes jól tájékozottnak lennünk ezekről a nyílászárókról.

Az Ablakokról összeállított EMILI füzetünkből hasznos információkhoz juthat az ablakok felépítéséről, főbb műszaki jellemzőiről, beépítésük helyes módszeréről.

A segédlet itt érhető el:

• EMILI füzetek - Ablakok (1 988 KB, PDF)

Magyarországon – és az egész Európai Unióban – egyre fontosabb szempont az energiatakarékosság. Energiafogyasztásunk jó részét épületeink fűtésére-hűtésére használjuk fel, melynek egy része hőveszteségként távozik az épületekből, ezért egyre lényegesebb szempont az épületek hőszigetelése.

A homlokzati falak hővesztesége radikálisan csökkenthető intenzív hőszigetelés alkalmazásával.

Új épületek és energetikai korszerűsítés keretében felújított épületek nagy százalékánál alkalmazott, egyszerű és elérhető megoldás a vakolatos homlokzati hőszigetelő rendszerek beépítése. A hétköznapi szóhasználatban leginkább a ház “leszigeteléséről” beszélünk, azonban fontos tudni, hogy ez nem csak hőszigetelő lapok homlokzatra ragasztását jelenti.

Mi az, amit még érdemes tudni a homlokzati hőszigetelésekről? Erről szóló EMILI füzetünkből megtudhatja.

A segédlet itt érhető el:

• EMILI füzetek - Homlokzati hőszigetelő rendszerek (3 307 KB, PDF)

Épületeink energiaszükséglete igen komoly részt (körülbelül 40%-ot) képvisel Magyarország teljes energiafogyasztásához képest. A magyarországi épületállomány energetikai szempontból vegyes képet mutat, de csak a legutóbbi időszakban készült épületeink teljesíthetik a korszerű elvárásokat, követelményeket.

Különleges lehetőséget és potenciált jelent épületállományunk energetikai korszerűsítése, hiszen más ágazatokhoz képest viszonylag egyszerű beavatkozásokkal is radikális megtakarításokat lehet elérni. Itt is érvényes az az általános elv, hogy a „fel nem használt energia” a legértékesebb, hiszen ez nemcsak költség-megtakarítást jelent, hanem környezetvédelmi szempontból is előnyös, és az ország energiafüggőségét is csökkenti. Az Európai Unió tagországait nem csak felelősség, de kötelezettség is terheli az energetikai követelmények szigorításával kapcsolatosan: Az Európai Unió szintjén 2020-ig az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20%-os csökkentését, a megújuló energiaforrások részarányának 20%-ra való növelését , valamint az energiahatékonyság 20% os javítását kell elérni.

Az EU 2020-as energiahatékonysági célkitűzésének elérése érdekében új európai és nemzeti szintű intézkedésekre van szükség. Ennek fontos lépéseként 2012. október 25-én elfogadták az Energiahatékonysági irányelvet, ami különböző területeken irányozza elő az energiahatékonyság uniós szintű növelését, különös tekintettel az épületek energiafelhasználásra.

A fentiek alapján Magyarországon az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. koordinálásában elkészült a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia , mely elsősorban a hazai épületállomány energetikai korszerűsítésének lehetőségeivel, főbb szempontjaival és a megvalósítás feltételeivel foglalkozik.

Műszaki szempontból már kevés akadály lehet: az építőipari gyártók termékeivel és az új technológiákkal végrehajtható épületeink energetikai korszerűsítése, illetve új épületek létesítése.

A rendelkezésre álló lehetőségek közül a legnyilvánvalóbbal foglalkozunk a továbbiakban: az épület termikus burkolatának, határoló szerkezeteinek energetikai minőségével. Nem szabad elfelejtkezni azonban a korszerű épületgépészet alkalmazásáról, valamint a megújuló energia szélesebb körű alkalmazásáról sem.

A segédlet itt érhető el:

• EMILI füzetek - Hőszigetelés (1 075 KB, PDF)

A napenergiára alapuló megújuló enregiaforrásokon belül ez az építési segédlet a napelemekkel foglalkozik. Nem szabad elfelejtkezni azonban a korszerű épületgépészet alkalmazásáról, valamint az energiahatékonyság szélesebb körű alkalmazásáról sem.

2008-tól a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI törvény, valamint az annak végrehajtásáról szóló 273/2007. (X.19.) Korm. rendelet bevezette a háztartási méretű kiserőmű (HMKE) fogalmát, amelyre az alábbiak jellemzők:

• - közcélú kisfeszültségű hálózathoz, illetve kisfeszültségű magán- vagy összekötő vezeték hálózatra csatlakozik
• - maximum 50 kVA erőművi névleges teljesítőképesség
• - erőművi névleges teljesítőképessége nem haladja meg a felhasználó rendelkezésre álló teljesítményének mértékét

Jelen ismertető csak a lakossági felhasználásra vonatkozó teljesítménytartományú napelemes rendszerekre terjed ki. Egy 2-4 kW kapacitású napelemes rendszer által megtermelt energiamennyiség egy átlagos lakás éves fogyasztását képes fedezni. Könnyen belátható, hogy az épületre szerelt napelemes rendszerek túlnyomó többsége beleesik a HMKE kategóriájába, ezért az e kategórián kívül eső kiserőművekkel és erőművekkel nem foglalkozunk.

A segédlet itt érhető el:

• EMILI füzetek - Napelemek (2 782 KB, PDF)

A szerelt építési mód alatt azokat a technológiákat értjük, melyek az építés közben sem a szerkezet létrehozásához, sem pedig a teherbíró kapcsolatok kialakításához nem igényelnek nedves technológiát. Főbb alkalmazási területei a beltéri szárazépítés, a csarnoképítés, függönyfalas rendszerek és vázkitöltések, valamint a falas rendszerű, „családi ház” léptékű (egy szint és tetőtér) szerelt épületek. Jelen építési segédlet ez utóbbival foglalkozik.

A szerelt épületekre mind a szakmán belül, mind laikusok között gyakori megnevezés a „könnyűszerkezetes ház”. Ez a meghatározás a változó elvárások, valamint az ehhez igazodó anyagtulajdonságok és szerkezeti rétegrendek változása miatt egyre kevésbé tekinthető pontosnak. A hagyományos szilikát építőanyagok gyártói a fejlesztéseiknél folyamatosan az egyre könnyebb építőelemek létrehozására törekszenek, ezzel párhuzamosan a szerelt szerkezetek tömege (például nehezebb burkolóanyagok használata miatt) megközelítheti, akár meg is haladhatja a hagyományos technológiával készült építményszerkezetekét. Ezen okok miatt inkább az egzaktabb „szerelt épület” megnevezést alkalmazzuk, melyről hasznos információkat talál ebben az EMILI füzetben.

A segédlet itt érhető el:

• EMILI füzetek - Szerelt építésmóddal készült épületek (3 015 KB, PDF)

A faanyagot, mint a természetben jelentős mennyiségben előforduló, jól megmunkálható, viszonylag tartós és újra termelhető anyagot az emberiség már évezredek óta használja az életben szinte mindenütt. Széles körű felhasználásra a fát jellegzetes szerkezeti felépítése és fizikai tulajdonságai teszik alkalmassá.

A faanyagoknál alapvetően két kategóriát kell megkülönböztetni a felhasználási mód szerint: építési vagy egyéb célra használt fa. A nem építőanyagként forgalmazott faanyag nem tartozik a 305/2011/EU (CPR) európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá, viszont az így forgalmazott termék építési célra nem használható fel.

A rendelkezésre álló lehetőségek közül az MSZ EN 14081-1:2016 harmonizált szabvány szerinti szilárdság alapján osztályozott, téglalap keresztmetszetű szerkezeti fa (gerenda, deszka, léc, stb.), mint teherhordó céllal beépített építési termék ismertetésével foglalkozunk ebben az EMILI füzetben.

A segédlet itt érhető el:

• EMILI füzetek - Szerkezeti fa (1 665 KB, PDF)

Magyarországon az építésügy fő jogszabályi keretét a többször módosított, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény adja. A törvény előírja, hogy építménybe építési terméket csak az építményekre vonatkozó alapvető követelmények teljesülése mellett szabad betervezni, illetve beépíteni. A termék akkor tekinthető alkalmasnak egy adott tervezési és beépítési szituációban, amennyiben az építményekre vonatkozó alapvető követelmények teljesülnek a beépített termék teljesítménye által akár közvetlen, akár közvetett módon.

A teljesítménynyilatkozat az építési termék gyártója által kiállított olyan dokumentum, amely az építési termék teljesítményét a termékre vonatkozó műszaki előírásnak megfelelően, hitelesen igazolja. Az elkészítésével a gyártó felelősséget vállal azért, hogy az építési termék megfelel a nyilatkozatban rögzített teljesítménynek.

Az építési termékek alapvető jellemzőit a harmonizált műszaki előírások határozzák meg az építményekre vonatkozó alapvető követelményekkel összefüggésében. Az alapvető követelményeket, és további hasznos információkat a teljesítménynyilatkozatról jelen segédletünkben olvashatnak.

A segédlet itt érhető el:

• EMILI füzetek - Teljesítménynyilatkozat (3 779 KB, PDF)